A mai világban egyre gyorsabban cserélik az emberek a ruhatárukat, nem gondolva arra, hogy ezzel mennyire károsítják a természetet. Mivel nem rég ünnepeltük a Föld napját, illetve nemsokára lesz a Madarak és Fák napja, így egy olyan különleges projectről számolunk be, ami a divat és a természet kapcsolatát mutatja be.
Kambodzsában járunk, egy olyan elhagyatott gyárterületen, ahol régen közel 5000 ember dolgozott. A vállalat azonban 2009-ben csődbe ment és az akkor legyártott legújabb ruhák fölöslegessé váltak. Két vállalkozó szellemű fiatal, azonban nem hagyta, hogy az enyészeté legyenek a darabok. Belevágtak hát egy különleges projektbe azzal a céllal, hogy megmutassák, milyen hatással van a fast fashion a vízre, földre és a levegőre.
A munka első lépése a még használható ruhadarabok kiválogatása volt-írja a Vous.
Mivel nem találtak a kivitelezéshez támogatót, így önkéntesek és a helyi piac segítségével próbálták meg a szükséges alapanyagokat beszerezni.
Most pedig nézzük a 3 fő elemét, amiről valójában a program szól:
Levegő
A világ rovarirtószer felhasználásának 25 százaléka a gyapottermesztéshez köthető, ami súlyosan károsítja a levegő minőségét. Sőt, 2030-ra, közel 2,8 milliárd tonna szén-dioxidot is köszönhet majd a környezet a ruhagyártásnak.
Föld
Évente közel 70 millió fát vágnak ki a ruhák gyártásához, ezt szimbolizálja az újrahasznosított ruhadarabokból készített fa.
Víz
Az ipari vízszennyezés egyötöde a ruhaanyagok kezeléséhez és színezéséhez kapcsolódik. De nem csak szennyezéshez, hanem a vízkészlet rohamos csökkenéséért is a ruhaipar a felelős: például a pamut gyártáshoz, egész konkrétan egy póló elkészítéséhez 2720 liter víz szükséges. Ezen koncepción alapul a ruhavízesés:
