Zárónapozunk…
Nem volt valami kegyes velünk az időjárás, nekem egyedül a télikabát-bakancs kombó nyújtott teljes biztonságot a hideg és a szemerkélő eső ellen, viszont nagy viharok nem voltak, így sem elhalasztani, sem félbeszakítani nem kellett egy koncertet se. Utolsó napra már kevesen pörögtek maxon, inkább csak a napijegyesek, akik viszont voltak bőven, mivel a szombat esti line-up Szabó Balázsékkal és a Quimby-vel vonzotta a rajongókat. Szép volt, jó volt az este, de a helyzet az, hogy a fáradtságtól megvakulva nem sok mindent tudok felidézni az utolsó napból, csak annyit, hogy lényegesen kevesebben voltak a hét elejéhez képest, a zord időjárást figyelembe véve mégis örülhettek a szervezők, hogy ennyi ember eljött. Láttunk egy hölgy csapatot is - egy Ágit és néhány Nem Ágit -, akik épp lánybúcsút tartottak.
…összegzünk…
Összességében az idei év is jól sikerült, úgy, ahogy az előzőek. Nem volt semmi magasztosság, semmi „fú de hatalmas fesztivál vagyunk, mi vagyunk az országban a legjobbak, bla bla bla” maszlag, csak az Alterába megszokott és jóleső, családias és kellemes hangulata. És erre volt szüksége minden fesztiválozónak.
…értékelünk
Nagy újítások nem történtek, kicsit rossz volt, meg kicsit jó az új nagyszínpad, mert idén nem volt időjárásálló, viszont sokkal jobb volt a hangzás, így a koncertek élvezhetőbbek lettek. Jövőre talán a kempingbe is lehetne néhány biztonsági ember, vagy kivilágíthatnák estére a hátsó részt az ideihez hasonló rablások elkerülése végett, valamint a megszokott zenekarok mellé lehetne egyre több hazai előadót hívni, mert bár mindenki szeret hatvanszor elmenni Fruttikra, vagy Kiscsillagra, de annyi jó együttes van még ebben az országban, hogy simán beférnének még. Persze, nem kell kiszórni mindenkit, és egy teljesen új fellépő-gárdát összeállítani, viszont egy minimál újítás ezen a téren sem árthat.
Jövőre ugyanitt mindenkivel!
