Valószínűleg mindenkinek egyértelmű, hogy nőnapon a nőket ünnepeljük. Ezt tisztábban nem lehet megfogalmazni. Ha a virágok, a csokik és cuki ajik mellett szavakkal is kifejeznénk a nap jelentőségét, akkor olyasmiket mondanánk, hogy a nők erejét, gondoskodását, szépségét dicsőítjük. Azt kevesen tudjuk, honnan ered az egész ünnep.
Kezdetben egy munkásmozgalmi eredetű demonstratív megemlékezés volt, mely a nők egyenjogúsági és munkavállalási törekvéseit támogatta. 1866-ban az I. Internacionáléban elfogadták a nők hivatásszerű munkavégzését, ami elég nagy törés volt azoknak, akik akkoriban úgy tekintettek a nőkre, mint otthonragadt, gyerekeket nevelő házirobotra.
Végül a II. Internacionálé 1910-ben tartott kongresszusán vetődött fel a választójog nőkre való kiterjesztése valamint a nőnap megtartása. Dátum a határozathoz nem született, a március 8. az amerikai munkásnők sztrájkjához köthető, akik 1857-ben emberibb körülményeket és fizetést követeltek New York utcáin. 1917-ben pedig napra pontosan ugyanakkor orosz nők tüntettek Szentpéterváron a kenyérért és békéért.
Elsőként az USA-ban volt nőnap 1909-ben, akkor február utolsó vasárnapján tartották. 1975-öt az ENSZ a Nők Nemzetközi Évének nyilvánította, rá 2 évre pedig határozat született arról, hogy a tagállamok tartsanak nőnapot. Magyarországon 1913-ban volt az első próbálkozás, a Rákosi-korszakban pedig kötelezővé vált a nők ünneplése, amit szovjet minta alapján március 8-ra tettek. A rendszerváltás után Magyarországon a nőnap elvesztette munkásmozgalmi vonalát, helyette ma már a virágajándékozás dominál.
Most ezzel lehet, pár emberben sikerült ellenszenvet keltenem és jön majd a „büdös komcsi nőnapozás”, de szerintem nem kell ezt ennyire túlgondolni. Ma már elvesztette politikai jelentőségét és inkább az „egy csokrot fizetsz, kettőt kapsz” akciókkal bombáznak minket, a csokik meg (nagy örömömre!) le vannak árazva. Számomra mégis azt jelenti, hogy még mindig probléma a nemek közötti gazdasági, társadalmi különbség és valahogy fel kell hívni a figyelmet erre. Habár sokaknak lerágott csontnak tűnik a feminizmus, tény, hogy amíg egy férfi 1 dollárt keres, addig ugyanazon munkáért egy nő átlagosan 78 centet kap. És akkor még nem is írtam a nőket ért családon belüli erőszakról, prostitúcióról, munkahelyi zaklatásokról és egyéb, nőket érő atrocitásokról.
Ezeket átgondolva, boldog nőnapot kívánok!
