Mindenkivel előfordult már, hogy csak bámulta az útkereszteződésben várakozó autókat, arról ábrándozva, hogy egyszer majd neki is lesz egy olyan kocsija, melynek motorháztetején teszem azt egy ugró jószág néz vissza rá. Egy-egy ilyen szimbólum az egész világon pontosan beazonosíthatóvá teszi a gépkocsi márkákat. De vajon mire utalnak, és miféle történetek állnak a hátterükben?
Alfa Romeo – a névtelen gyár
A legendás csajozós kocsi, látványos, szép emblémát kapott. A neten található magyarázat szerint a kör bal oldalán található kereszt a keresztes hadjárat szimbóluma, a jobb oldalon pedig egy szaracént felzabáló kígyó látható. A kereszt Milánó címeréből való – ott található maga a gyár is –, a jobb oldalon viszont, ha rendszertanilag alig felismerhető módon is, kígyó helyett egy sikló tekereg, szájában a szerencsétlen, félig már benyelt szaracénnal. Ez a bájos horror jelenet amúgy szintén felbukkan annak a Visconti családnak a címerében, amelyből a neves rendező, Luchino Visconti di Modrone származik.
A márkanév alakulása legalább oly tekervényes, mit a fent látható sikló. A Darraq autókat készítő nápolyi gyár egyik tulajdonosa, Ugo Stella utált sűrűn lerohangálni milánói lakhelyéről a déli városba, ezért összedobott egy leányvállalatot az otthona közelében. A névadásban azonban nem volt ennyire kreatív, így történt, hogy a gyárat egyszerűen Anonima Lombarda Fabbrica Automobilinek (Névtelen Lombardiai Autógyár) hívták. Az ebből alkotott mozaikszó tehát az Alfa. Úgy tíz évre rá a gyárat Nicola Romeo vásárolta fel, az ő családnevéből származik az Alfa Romeo másik fele.
Ferrari – grófi babonák
Ha már olasz autók, hát hogy is volna kihagyható közülük a legendás Ferrari. Az embernek az az érzése, mintha ez a márka ősidők óta létezne, holott ezen a néven közúti járművet csak a II. világháború után kezdtek el gyártani. Az alapító Enzo Ferrari nem volt konfliktuskerülő típus. Amikor észrevette, hogy versenyzőket szponzoráló cégét, a Scuderiát az Alfa Romeo megpróbálja bekebelezni, azonnal hátat fordított a milanóiaknak.
A Scuderia versenyistállóra történő utalás megjelenik a Ferrari ágaskodó lovas emblémáján is, ahol az S és F betűk a Scuderia Ferrari rövidítéséből származnak. A szimbólum használatának kissé bonyolult a története. Volt az olaszoknak egy hősként tisztelt I. világháborús arisztokrata pilótája, bizonyos Francesco Baracca gróf. Babonás ember lehetett, mert az volt a heppje, hogy a gépeire egy ágaskodó fekete lovat pingáltatott a túlélés reményben. Működhetett a dolog, mert a háborút végül megúszta. Mindenkinek ismerősek lehetnek azok a képsorok, amikor a jelesebb autóversenyek eredményhirdetésekor gazdag és nagyhatalmú emberek adják át a kupákat, salátástálakat, miegymást. Nos, egy alkalommal Enzo Ferrarinak személyesen Baracca édesanyja adta át a győztesnek járó díjat, s a rossz nyelvek szerint ekkor súgta a Scuderia-vezér fülébe, hogy festessen ő is toporzékoló fekete lovat a tűzpiros versenyautók orrára, mert az szerencsét hoz. A sárga háttérszín a versenyistálló tulajdonosának szülővárosa, az egyebek mellett balzsamecetéről is ismert Modena színe.
A Ferrari szimbóluma elképesztő karriert futott be. Ma 5 percenként adnak el egy terméket ezzel az emblémával valahol a világban.
Lamborghini – a traktorista bosszúja
Maradjunk az olaszoknál, meg Enzo Ferrari provokatív viselkedésénél. Filmbeillő lehetett az a jelenet, ami közte és egy másik luxusmárka megteremtője között játszódott le. Történt, hogy a II. világháború után egy kreativitással megáldott mérnökember előbb kiselejtezett harci járműveket alakított át mezőgazdasági gépekké, majd létrehozta a Lamborghini Trattori traktorgyárat, ami rövid időn belül a leggazdagabb olaszok közé emelte. Mit tehet egy olasz milliomos, ha már nincs mire költenie a pénzét? Hát persze, hogy bespájzol Ferrarikból. Valójában a társadalmi helyzete követelte meg, hogy maga is szert tegyen e státuszszimbólumokra, noha ő különösebben nem rajongott e zajos és felettébb kényelmetlen tűzpiros csodákért. Amikor az egyik lóerő halmozó kuplungját volt kénytelen bütykölni, észrevette, hogy a Ferrari szerkezeti elemei ugyanazok, mint amiket ő használ a traktoraiban. De hát akkor mi kerül ennyibe egy ilyen kocsin ennyibe? Próbált szegény reklamálni a gyártónál, de az autóversenyző tulajdonos lerázta azzal, hogy legjobb lenne, ha megtanulna rendesen vezetni, s a traktoraival foglalkozna, nem pedig a reklamációval.
A traktorista erre komolyan feldugta az orrát, kajakra megvette a Ferrari legjobb mérnökeit, s létrehozta a maranellói gyár legkomolyabb konkurensét. Úgy tűnik, a jeles márkák gyártói meglehetősen egoisták. Imádják magukról elnevezni a termékeiket. Így volt ezzel Ferruccio Lamborghini is, amikor brutálisan erős, ám egyben szépséges, s főleg kényelmes luxus sportautók gyártására adta a fejét. Gyakorlatilag már második piacra dobott típussal elérte a Ferrarik népszerűségét.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
