Nem tudom, hogy öregszem, vagy túl sok fesztiválon voltam már, de a Sziget, amitől 18-19 éves koromban még teljesen el voltam ájulva, így többedik alkalommal már szinte tényleg csak annyiban nyújt nagyobb élményt, mint egy Gencsapáti Pünkösdi Napok, hogy több a külföldi.
A mindenféle díszes installációkra, meg mókás helyszínekre először tényleg rácsodálkozik az ember, de amikor rájön, hogy tök ugyanaz minden, mint a korábbi években, már rögtön nem olyan izgi. Van napi 2-3 érdekes koncert, előtte kis iszogatás az Auchan parkolójában, a végén meg kikötünk a Colosseumban vagy a Magic Mirrorban, de addigra már tényleg teljesen mindegy mindenkinek, hogy milyen zene szól. Persze, ez is tök jó program, meg jól is érzi magát az ember, de egy héten keresztül kicsit monoton. Így esett meg velem az, ami eddig soha, és nem is gondoltam volna, hogy valaha meg fog; csütörtökön inkább otthon maradtam pihizni.
Remélem azért lassan beindul a buli, a tegnapi tök érdektelen nap után ma például már lesz egy szuper Sigur Rós, meg hat-nyolc éve a Muse-t is nagyon szerettem, úgyhogy talán nem lesz baj.
