Hát túl vagyunk a Walking Dead 7. évadán is. Pokoli erős kezdés után viszonylag gyenge folytatásba és némi reménykeltő fináléba futottunk bele. Ez a zombi sorozat azonban ezzel az évaddal egészen biztosan más irányt vesz, mint amiért megkedveltük annak idején. Ez a változás azonban sajna teljesen időszerű volt már.
Korábban mindenki arra panaszkodott, hogy mennyire langyi is a sorozat a képregényhez képest. Erre, hát az alkotók léptek egy merészet és a 7. évadot kőkemény trancsirral kezdték el. Volt hatása nem mondom. A barátnőm például 10 perc után hagyta ott a tévét és ment át a másik szobába, neki ugyanis sok volt az, ahogy Lucille lesújtott és különös kegyetlenséggel végez a sorozat két kedvelt figurájával.
Hozzáteszem a képregényben Glenn éppen így szenderült jobb létre, Abrahamet pedig már egy korábbi akcióban nyírták ki. Számítottunk rá, hogy ez lesz, de mégis kirázott tőle a hideg. Én meg nagyot püföltem a levegőbe, hogy ez az! Na végre, hogy megkapjuk az igazi Walking Deadet és bár a kóborlóirtás úgy fogyatkozott meg mint a csöcsök a Trónok harca évadok múlásával, újabb remény csillant meg, hogy a sorozat visszatalál önmagához.
Ehhez képest a folytatás lassan csordogáló, igazából semmilyen eseményt ki nem bontó, néhol unalmas rétestészta lett. Olyan cselekményekkel, amik vagy nem tettek hozzá a kerek egészhez vagy éppen 5 perc alatt le lehetett volna rendezni az epizód hosszúságúra nyúló történetszálat. Ami néha már a második évad farmon sínylődő időszakát idézte fel.
Ami a hetedig évad szinte egyetlen jó dolgát hozta magával, az maga Negan volt. Apám, hogy lehet valakit ennyire gyűlölve szeretni. Úgy vagyunk vele, mint annak idején Jockeyval, aki a Dallas ügyeletes vérgecije volt és mégis ő volt a sorozat legnépszerűbb karaktere. Negan most ugyanez, hozzáadva még egy jó adag kegyetlenség. És lehet mellette egy CGI tigris, vagy ősz rastahajú uralkodó, esetlen örök kedvencek, mint Rick vagy Daryl, ő akkor is most a Walking ásza.
Sajnos be kell, hogy lássuk, hogy nélküle még halványabb lett volna a produkció. A Walking Deadet egyébként sem azért szerettük meg, mert epizódokon átívelő háborús szövetségek születtek, hanem azért, mert azt akartuk látni, hogy miként marad életben egy csapat idegen, akik lassan egy család lesznek és irtják, aprítják, kaszabolják közben a zombi hordákat.
Ahogy egyébként korábban is írtam, sajna törvényszerű volt, hogy a sorozat másik szinte fog lépni. Hiszen kell egyfajta fejlődés történetnek. Ami pedig régebb a zombikkal való túlélést jelentette, az mára nem lett más, mint az új anarchista világrendben az emberi önkény megfékezése. Itt kap egyébként komoly súlyt a főszereplők eredettörténete, hiszen Rick rendőri múltjával maga képviseli a rendet és a törvényt, a társadalmat ésszerű keretek közé szorító szabályokat.
Azért arra kíváncsi vagyok, hogy a 2017, vagyis idén októberére előirányzott 8. évadban kapunk e legalább némi utalást, esetleg egy egész epizódot Negan múltjával kapcsolatban. érdekes lenne az ellensúly, a motiváció a sorozat dramaturgiájának szempontjából. Az pedig, hogy mi lesz a nyolcadik évad forgatókönyve és mennyire térünk majd el a képregény sztori vezetéséről, majd meglátjuk. Volt már rá példa, hogy karakterek rég meghaltak, amikor a rajzolt világban még vígan élnek.
Egy dolgot azonban nagyon, de nagyon meg kéne fogadnia a készítőknek. Lehet, hogy kevesebb rész, de több történés ismét jobb sodorba terelné a sorozatot. Mert azért valljuk be, ez az évad nem feltétlen a feszességtől és az izgalmaktól volt izzó. A nyitó és a záróepizódon kívül semmi, de semmi nem történt és ez nagyon nincs jól így.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
