Mindig is tudtuk, hogy a 30Y szívesen jön Szombathelyre, talán jobban is ismerik a várost, mint néhány helyi, de hogy ez a hazaszeretet a koncerten ilyen mértékben fog megmutatkozni, kibogozhatatlan.
A tiszteletbeli szombathelyi négyes kedvenc dalainkkal lepett meg minket. Személy szerint nekem az Alterábán nagy szívfájdalmam volt, hogy nem hozták el a Pécsi tánctanárt, de velem együtt sokak örömére bezötyögött a Golf a koncert végére.
Sajnos nem volt teljesen tökéletes a koncert, de ez inkább a közönségen múlt. A zenekar dalai között akad, amire hatalmasat lehet bulizni, ugrálni és csápolni ezerrel, de bőven van olyan is, amire még táncolni is lehetne. Na itt jött a bibi. Oké, értjük, rock-koncerten minden számra ugrálni, meg pogózni az első sorokban nagyon menő, tényleg, de amikor benne van a lábban boogie, ne ész nélküli pattogással vezessük le. Kellemetlenül érzem magam azért, mert táncolni akarok? Probléma! Na meg, magassarkúban ne álljunk a pogó közvetlen közelében, mert igen kellemetlen tud lenni, ha valakit megtaposunk a méretes sarkakkal.
Mostanában nem nagyon voltam szórakozni, és most már azt sem bánom, hogy ezt a koncertet választottam ahelyett, hogy otthon ülök és várok. Hangulat megvolt, Beck Zoli még mindig szerelem és a zenekar még mindig úgy tekint ránk, mint egy régi ismerősre, és nem mint egy halom emberre közös érdeklődéssel.
(Képgalériáért katt ide
30Y-nal távoztunk a moziból, pedig már rég nem jártak a buszok
2015.
December
05.
19:02
!)
