Épp ezért nem fogom pontozni a húst, a bucit, főleg nem a zöldségeket. Az viszont elmondható, hogy a Black cab burgerben viszonylag jó áron degeszre zabáltam magam. Az íze pedig fenséges volt. Miután jó tíz perce álltunk az „állítsd össze a burgered!” címszavas étlap felett, többek között a fejünket vakargatva, egy srác odajött hozzánk, és tényleg nagyon kedvesen, illetve érezhető szakértelemmel kísért végig minket az egyes pontokon, míg végül olyan burgert sikerült alkotni, ami tökéletesen a mi ízlésünket tükrözi.
Kényelmesen leültünk a kinti részen, ahol egyébként dohányozni is lehet, ami ha az ember telezabálta magát (és dohányos), igen jó dolog tud lenni. Bár szombat este volt, és ezzel a burgerrel csak az esti italozgatásra akartuk felkészíteni a gyomrunkat, valahogy mindenki arcán a „menjünk haza, és nézzünk valami ócska filmet” típusú elégedett nézés terült el.
A héten megint bedobtak hozzánk egy Burger King-es kuponos lapot, ami valahogy mindig az ember keze ügyébe kerül, hátha van rajta valami, eddig észrevétlenül maradt, iszonyatosan jó akció. De most, ennek a Black cab-es burgernek a fényénél csak azt látom, hogy igazi hambit kaptam, teleettem magam, és inkább költök erre az érzésre pár száz forinttal többet, mint valami műkajára. Még akkor is, ha emiatt a hónap hátrelévő részében kénytelen vagyok sós tésztát ebédelni.
