Hatalmas tömeg és szikrázó napsütés várt minket Sopronban a kora esti órákban, amikor a fesztivál utolsó napjára megérkeztünk. Nem is csoda, hiszen az amerikai Imagine Dragons lépett a nagyszínpadra. Mi viszont inkább egy kisebb színpad elé vetettük be magunkat, ahol a pattogósabb ütemek domináltak.
A győri fenegyerek, Sikztah kezdete melegíteni a tömeget az este hátralévő részére. Kellemes technót játszott, nem fárasztotta ki jobban a kelleténél az elektronikus ütemek szerelmeseit, de tökéletes volt egy bemelegítő, átmozgató lépkedésre. Az Etikett party sorozat atyja 2 órát töltött a pult mögött. Őt Candyman követte, aki tökéletesen folytatta a bemelegítő részt, bár itt már azért olykor némi izzadság csepp is megjelenhetett a nem lazsáló közönség homlokán. Ennek titkolásában partner volt az időjárás. Olyan szintű eső és szél érkezett a Löverekbe, hogy a fedett tánctér mit sem ért, oldalról támadt az eső.
Az égiek aztán megkegyelmeztek nekünk, így mire Tosca a keverő pult mögé állt, hogy egy live-ot toljon már csökkent a tumultus a tánctéren. Tosca első órájára sok mindent lehet mondani, de leginkább a meglepő szó jellemzi jól és az közönség arcára volt írva. Egy órányi művészi önkifejezés után, helyére állt a rend, és Tosca szépen felvezette az est legnagyobb nevét Hernan Cattaneot.
Az argentin technó herceg nem okozott csalódást a fesztivál közönségének. A tőle jól megszokott színvonalt hozta, és ismét megalkotta a csodát, egyszerre lépett mindenki és együtt dobbantak ritmusra a szívek. 3 órát töltött a keverő pult mögött, ami a közönség számára nem volt más, mint 3 óra önfeledt örömtánc. Cattaneotól a soproni Secret Factory páros vette át a stafétát, hogy méltóképp fejezzék be a bulit, és egyúttal a fesztivált is.
