Ugye mindenki ismeri Woody Allen Éjfélkor Párizsban című filmjét? Remek. Azt hittem, ez csak a mesében létezik, és velem sosem fordulhat elő, hogy adott időben egy pöpec autó értem jön és elröpít Hemingway és Dalí idejébe. Tévedtem!
Szóval éppen csámpázok haza kissé becsípve valahol a pesti Huszár utca környékén és nagyban telefonálok egy barátommal (Tehát van „szemtanú”!). Tényleg nem ittam sokat, csak pár sört meg egy nyalintás bort.
Ahogy magyarázok a telefonba, bizonyosan valami rém értelmes dolgot, és amikor felpillantok hát ott áll négy eszméletlenül elegáns autó.
Csak úgy, minden felügyelet nélkül a sötét utcán. Tudni kell, hogy ez azért elég rizikós Pest bármelyik részén, pláne a hetedik és a nyolcadik kerület határán. Azonnal kitört belőlem a röhögés, hogy tuti csak képzelgek.
Biztos, ami ziher, csináltam róluk pár képet és azokat átküldve reméltem, hogy az ismerősöm is az autókat látja a képeken, nem az üres járdát.
Hazaértem és nagyjából túltettem magam a dolgon.
Másnap el kellett intéznem pár dolgot és úgy döntöttem, hogy hazafelé elmegyek a Huszár utca felé nappali fényben is megcsodálni az autókat. Ehelyett valami még szürreálisabb kép fogadott. Nem csak autók, hanem oldalkocsis motorok, kosztümös emberek, daruk, kamerák, technikusok, derítővásznak, sminkesek voltak mindenfelé. Gondolhattam volna… egy forgatáshoz kellettek ezek a csodák.
Mennék közelebb, hogy megnézzem, vajon miféle film lehet ez, amikor a biztonsági őr mogorván megállít. Öt perc és átmehetek. Nézelődtem, figyeltem ahogyan „esik az eső” a filmben a tűzoltók segítségével. Igyekeztem beszélgetni vele és oldani a hangulatot, dicsértem a kocsikat is. Rám mosolygott, mondván, hogy az egyik autó az övé és rém büszke rá, hogy ilyen filmben szerepeltetheti.
-Na de milyen filmben? Szabad tudni, hogy mit forgatnak? - Kérdeztem. Erre még szélesebb lett a mosolya.
-Hát erotikus filmet!
Ezután tovább poénkodtunk, hogy milyen romantikus és igényes alkotás lesz belőle.
Végre tovább mehettem. Igyekeztem lőni pár képet telefonnal, többé-kevésbé kivehető rajta a lényeg. A színészeket nem sikerült lekapni, de láttam őket. Higyjétek el, a bor nem válik vízzé. Hiába a szép, finoman varrott 20-as, 30-as évekbeli ruha, attól még az erős smink és a szilikon nem tűnik el.
Ahogy elhaladtam mellettük, felfigyeltem arra is, hogy eléggé multi-kulti a társaság. Talán portugálul beszéltek meg még valamilyen más nyelven. Mindenesetre nagy volt a nyüzsgés, a környező 2-3 utca és a Rózsák tere is le volt zárva. Még rajongók is voltak, akik szorgalmasan lőtték a szelfiket a szelfibotokkal. Összességében számomra vicces élmény volt, nem is gondoltam volna, hogy egy igényesebb pornófilmet ekkora felhajtás övez a forgatás során.
Kérdés, hogy a biztonsági őr csak a bolondját járatta velem, vagy tényleg egy „A” kategóriás felnőtt film készült.
