Ígéretünkhöz híven következzen három japán gépkocsi embléma. Szeretjük ezeket az autókat, kár volna tagadni, még akkor is, ha az USA-ban évtizedekig vagy hazaárulónak, vagy pénztelennek tekintették azt, aki a felkelő nap országából származó négykerekű volánja mögé ült. Tény, hogy japán barátaink szorgos munkájának, precizitásának, no meg az egészen alacsony béreknek köszönhetően ezek a márkák viszonylag olcsók, másrészt pedig a mai napig szinte elnyűhetetlenek.
Mazda – a parafától a kitárt szárnyakig
Hogy mi üthetett a parafa gyáros Jujiro Matsuda úrba, amikor egyik napról a másikra elkezdett gépkocsikat gyártani, arra nézve nem találtunk hiteles adatot. Tény, hogy a harmincas években már sorra gördültek ki a Toyo Cork Kogyo cég kapuján a Mazdák. Vita van arról, hogy az elnevezés Matsuda úr nevéből származik, vagy egyszerűen a bölcsesség és a harmónia istenére, Ahura Mazdára utal.
A japán mentalitásról sokat hallani. Rengeteg film is próbálja bemutatni azt. A Mazda esetében azonban ez egészen kézenfekvően nyilvánult meg. A gyár központja ugyanis mind a mai napig Hirosimában van. Azon a szörnyű napon a cég épületei aránylag kevéssé sérültek meg. Mi sem volt természetesebb, hogy innen irányították a térség újjáépítését az atombomba pusztítását követően.
Ami a logót illeti, annak jelentéséről megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a tulajdonos, Matsuda úr családnevének kezdőbetűjét jelzi. Mások állítják, hogy egy, a jövő felé repülő madár szárnyait szimbolizálja. Akárhogy is, ez a letisztult forma a világon mindenütt azonosíthatóvá teszi a márkát.
Mitsubishi – a három gesztenyefa
Felsorolni is nehéz lenne, mi mindennel foglalkozott, illetve foglalkozik jelenleg is ez a cégóriás. Tevékenysége a hajózástól a pénzügyekig, a bányászattól a nehéziparig terjed. Ám ha már imént a Mazda Hirosima újjáépítésében vállalt szerepével foglalkoztunk, akkor itt említsük meg azt, hogy a II. világháborúban a Mitsubishi gyártotta a japánok reménységének szánt Zeró vadászgépeket. Kezdetben hihetetlenül sikeresen vették fel a kesztyűt a szövetséges légierőkkel szemben, hogy aztán a háború utolsó évében ezeket a gépeket használják az öngyilkos kamikaze akciókhoz.
Ami a név, illetve a szimbólum jelentését illeti, ember legyen a talpán, aki kibogozza a szálakat. Abban nincs vita, hogy a szó annyit tesz, három gesztenye. Elég könnyű összerakni: mitsu – három, hitsi – gesztenye. Hogy mégse legyen ennyire laza az egész, megjegyzendő, hogy a h-t szóközben általában b-nek ejtik. Persze ne holmi szelídgesztenyére tessék gondolni. A hishi egy eurázsiai vízi gesztenyefajta, és igen, a termése valóban olyan rombusz alakú, mint amit az emblémában látni. Állítólag azt a három hajót szimbolizálja, amelyekkel a cég története még a 19. század utolsó harmadában kezdetét vette. Más kérdés, hogy ma már mindenki három gyémántról beszél.
Toyota – a szív, az újítás és a kihívás körei
Tojodáék igen szorgos és kreatív emberek lehettek. Szövőgép gyártással foglalkoztak, s állandóan azon agyaltak, hogyan tehetnék tökéletesebbé és versenyképesebbé a termékeiket. Az egyik újításuk igen bejött. Megalkották ugyanis a világ első automatikus utántöltésű, állandó sebességű szövőgépét. A találmányt megvette a világ legnagyobb szövőcége és az így befolyt összegekből bele tudtak vágni az autógyártásba. Tojoda papa négy éven keresztül finanszírozta, hogy a fia lesse el az amerikai autóipar fortélyait. Ez olyannyira sikerült, hogy amikor a kölyök visszatért Japánba, képesek voltak lekoppintani egy akkoriban nagy teljesítményűnek számító Chevrolet motort, váltót és alvázat. Na, ez lett az alapja a ma már tényleg zseniális műszaki tartalommal rendelkező Toyotáknak.
A Toyoták ma tényleg arról híresek, hogy szinte soha nem hibásodnak meg, egyszerűen elnyűhetetlenek. Nem véletlen, hogy a fejlődő világban árusított használt autók között is ez a márka a legnépszerűbb. Tök mindegy, milyen állapotban van, mennyi kilométert futott, viszik, mint a cukrot. Főleg a pick upokat, talán mondani sem kell, milyen céllal. Azt beszélik, ameddig az átlyuggatott karosszéria összetartja a kasznit, ezek mennek minden körülmények között.
S persze a szimbólum. Kell némi elvonatkoztatási készség ahhoz, hogy belelássuk a három ellipszist. Ez egyrészt tartalmazza a név valamennyi betűjét. Másrészt, a két belső ellipszis szimbolizálja a vásárlók és a termék bizalomra épülő összefonódását. Ezt veszi körül az e kettő kapcsolatát körülölelő, a kihívásoknak való megfelelést követelő világ. Akinek mindez nem jön be, az érje be a számomra legkedvesebb magyarázattal: a toyo kifejezés annyit tesz, rengeteg. A ta jelentése pedig ennyi: rizs. Rengeteg rizs. Kell ennél több?
Még mielőtt felpanaszolná valaki, hogy miért nem esett szó eddig a német erőművekről, jelezzük, hogy hamarosan azok következnek.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
