Képzeljünk el egy világot, ahol nem léteznek gluténtartalmú ételek. Nem, ez nem ilyen egyszerű. Nem csak a boltok polcairól kell eltüntetnünk a hagyományos kenyeret, nem csak a mezőket kell elképzelnünk búza nélkül – a művészetet is át kell formálnunk.
Túlzás vagy sem, Arthur Coulet éppen ezt tette. A francia grafikus olyan klasszikus festményeket szabadít meg gluténtartalmuktól, mint van Gogh Délutáni pihenője vagy Arcimboldo Nyári profilja. A művész Pieter Brueghel Aratóit sem kímélte – ami valljuk be, elég érdekes ebben az új koncepcióban. A sorozatban akadnak könnyedebb darabok is. Ilyen például Susie és Tekergő, akik spagetti híján csak az üres asztalt bámulják.
Íme, a Gluténmentes Múzeum különleges tárlata:
Munka nélkül igazán édes a pihenés (Pieter Brueghel)
Salvador Dalí sem így képzelte el
Anna Ancher festményéből céltalan séta lett
Ebben a világban Szennedzsem sem arat
Profil búzával és anélkül (Giuseppe Arcimboldo)
Ha nincs mit aratni, a sarló sem kell (Vincent van Gogh)
Paul Cézanne gluténmentes vacsorája
Csak az üres kosár maradt (Johannes Vermeer)
Ha tudná, hogy amit a kezében tart, nem is létezik... (Willy Ronis)
Ridley Scott is újraforgathatna
Ez a randi így döcögős lesz ( Susie és Tekergő)
Tésztareklám tészta nélkül
Szomorú egy születésnap a mai (Wayne Thiebaud)
