Egy kedves anekdota, ami kettjük megismerkedéséről szól és értelmet ad az elmúlásnak. Egy egyszerű, de annál meghatóbb beszéd, ami nem elpróbált és agyonismételt klisékből áll. Taps a temetésen, amit ebben az esetben abszolút odaillőnek érzünk és egy barátság, amiről nem lehet rosszat mondani.
Feleslegesnek érzek minden szót, mert Terence Hillnél jobban senki se tud beszélni Bud Spencerről, a kettejük kapcsolatáról és az elvesztéséről.
Mi sohasem veszekedtünk
A fordítást szeretnénk megköszönni Füléné Gábor Ildikónak!
(Tökéletesen egyetértek a kommentekkel, aki ilyen helyzetben képes rá, hogy a dislike gombra kattintson, az nem jó ember, ugyanakkor tartozunk annyival Bud Spencer emlékének, hogy az ilyenekkel egyszerűen nem foglalkozunk.)Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
