Közös a házimunka, közösek a ruhák és az autók, a gyerekekre is közösen vigyáznak. Maguknak termelik az élelmiszert, és amit lehet, saját kezűleg készítenek el. Húszan osztoznak egy házon és a poligámia sem ritka. Ezeket látva pedig szinte magától értetődő, hogy a gyermekvállalás is közösségi kérdés.
A Twin Oaks névre hallgató közösséget 48 éve alapították a kietlen Virginiában és jelenleg százöten (92 felnőtt és 13 gyerek) élnek itt, akár egy nagy boldog család. A kicsiket otthon oktatják, akik nem mellesleg négy éves korukban kezdenek dolgozni – igaz ez ekkor még csak heti egy órát jelent, amiből az idő múlásával heti 42 óra és 103 dolláros (kb. 28 000 forintos) havi fizetés lesz. A munka a Twin Oaks esetében lehet főzés, takarítás, kertészkedés, vagy akár a tehenek fejése. A közösség fenntartása érdekében azért termelnek eladásra is, például tofut.
A lakók úgy gondolják, hogy az egyetlen áldozat, amit az itteni életért cserébe meg kell hozni az, hogy elfogadják, nem lesznek milliomosok. Az világos, hogy nem itt kezdődnek a nagy karrierek, hisz a Twin Oaks a jó értelemben vett egyszerű életet részesíti előnyben. Persze ez nem azt jelenti, hogy a közösség tagjai szegények, ráadásul itt sosem lesznek munkanélküliek, nem kerülnek az utcára.
Internet van, de a tévé, rádió, videó játék és a fegyverek használata tilos. Szabály akad bőven, de a helyiek szerint ezeket gyerekjáték betartani, már az életük részévé váltak. Az egyik legfurább mindközül a gyermekvállalás kérdése. Mivel a gyerekekre is közösen felügyelnek, többen látják el a babysitter feladatát, ezért ha valakik úgy döntenek, hogy bővítenék a családot, azt előbb meg kell beszélniük a másik százhárom lakóval. Számunkra érthetetlen, számunkra természetes.
Többen a jól fizető állásukat és irigylésre méltó nagyvárosi életüket hagyták a hátuk mögött a Twin Oaks-i nyugis életért. Persze akad olyan is, aki inkább elhagyja az itt élő családot, olvashatjuk a Daily Mail cikkében. A 22 éves Imani Callen megelégelte, hogy nincsenek kortársai a közelben és nem élvezheti a tinik „rendes” életét. Szedte a cókmókját és egy állami iskolába iratkozott, hogy új életet kezdhessen. Ez is előfordul, a várólista mégis hosszú, hisz rengetegen szeretnének a közösséghez tartozni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!