Amikor megkaptam az első dobomat 11 éves koromban, éppen Flintstones maraton ment a tv-ben. Két órás volt és ez a két óra, illetve egy kinyomtatott fotó egy dobról kellett hozzá, hogy a sok apró, franc se tudja hova kell darabból, egy valódi szerkó álljon össze. Sok idő ment el azzal is, hogy akárhányszor találtam egy-egy illeszkedő darabot, a családnak be kellett vonulnia a szobámba és megcsodálni, hogy a két fém cucc hogyan passzol.
Azóta pár év eltelt és megszámlálhatatlan alkalommal szedtem szét és raktam össze a dobomat, így sikerült lefaragnom a kezdeti időből. Ez persze csak az én szerkómra igaz. Van pár darab, amit bizony elég időigényes lehet összerakni…
Az eddigi legnagyobb darabot a Guinness rekordok könyve is jegyzi, ezen a dobon személyes kedvencem, Chad Smith játszott és 308 darabból állt össze.
Ezek a szerkók elsősorban látványosságok mintsem valódi, használható dobok. A monumentalitás, a látvány, a zene kedvelőinek vizuális lenyűgözése egyre inkább része a zenének. Egy ilyen dob pedig vonzza a szemet és a nagysága mellett a hangzása is lenyűgözően sokrétű lehet. Ugyanakkor nem ajánlom turnézó bandáknak.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
