Ez az eset szolgáljon mindenkinek okulásul, hogy mielőtt hazaindulna a szomszédos Ausztriából jobb, ha körbenézi a kocsiját.
Péntek volt, a reggeli esőre, délután már csak pár félig megmaradt pocsolya emlékeztetett. Egy röpke bevásárlást követően olvasónk gyanútlanul ült be kocsijába, és indult vissza Ausztriából Szombathelyre. A kocsi gond nélkül suhant az ismerős, és kátyúmentes osztrák aszfalton. Rendőri ellenőrzés sem tartotta fel a gyors és tökkenőmentes hazautat. Az osztrák-magyar határon a szokásos döccenéssel váltott az abroncs a speciálisan kialakított, göröngyös magyar aszfaltra. A kocsi aztán barátságosan intett a gyorsforgalmiról Toronynak, majd aztán Sének.
Olvasónk magabiztosan parkolt le a két rikító fehér csík közé, majd ki akart szállni a kocsiból. Ekkor vette észre, a habzó szájú, fogcsattogtató mutáns osztrák csigát, a kocsi küszöbbe ezer lábbal kapaszkodva. Épp, hogy el tudta kapni a lábát a labanc puhatestű ádáz támadásától. Majd miután az ajtót magára zárta, a migráncsiga felismerte a helyzetet, hogy itt ugyan nem megy semmire. Így inkább odébbállt. Vicsorgó hörgését azóta is hallani éjszakánként, a lakótelep égbenyúló falai között.
