Július 24-én értek véget a világ legrangosabb kerékpárversenyének idei futamai. Egy dolog mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül: hogy lehet az, hogy éppen úgy, ahogy az elmúlt 112 évben, idén sem gurulhatott át a finisen egy női versenyző sem?
A kérdést már sokan feltették, azonban ésszerű válasz sosem érkezett. Persze, az érintetteket nem hagyja, és nem is hagyta nyugodni a dolog, így 1984 és 2009 között létezett a Tour Cycliste Féminin, a Tour de France női megfelelője – legalábbis annak szánták. A különbség csupán annyi, hogy ez a verseny a 23 állomás helyett csak 18-ból állt, a távolság is csökkent és ezzel együtt valami rejtélyes módon a győztes is sokkal kevesebb pénzjutalmat vihetett haza. A versenyt 2009-ben támogatók és pénz híján kénytelen voltak törölni a sportesemények listájából.
A szervezők hivatkoztak már a Tour de France tradícióira, no meg arra, hogy a nők kevesebbet bírnának. A sok petíció eredménye végül az egynapos La Course by Le Tour de France lett, amivel persze senki sem elégedett, hisz mindenki tudja: ez csak az a bizonyos csont, amit odavetettek, hogy egy ideig csend legyen.
Ott van például a női foci világbajnokság - tökéletes példája, hogy a nők is képesek arra a sportban, mint a férfiak. 61 év késéssel ugyan, de megtartották az első női foci VB-t, ám ez a menet sem volt egészen zökkenőmentes. A FIFA azt javasolta, hogy a hölgyek játszanak kisebb átmérőjű labdával, – érdekes módon addig normálméretű labdával is tökéletesen mentek az edzések – illetve a 90 perc helyett bőven elég lesz nekik 80. Nos, szép dolog, hogy óvni akarják a „gyengébb” nemet, de ahogy az 1991-es VB győztes csapat kapitánya, April Heinreichs is mondta:
nem szakad le a petefészkünk, ha 90 percet játszunk, de köszönjük a törődést.
A petíciók írói szerint a Tour de France szervezőinek most két választása van: vagy létrehoznak egy külön versenyt a nőknek, hagyományos időtartammal, távval és díjakkal, vagy engedik, hogy részt vegyenek a férfiak versenyén, mondjuk eltérő színű öltözékben.
Reméljük, hogy lassan a szervezők is megértik azt, amit a profi kerékpáros, Alison Tetrick fejtett ki:
Mi mindannyian versenyzők vagyunk, függetlenül attól, hogy férfinak vagy nőnek születtünk.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
