Hogy is hagyhatnánk ki a németeket? Hallani olykor, hogy erejük, megbízhatóságuk, precizitásuk utánozhatatlan ugyan, de nélkülöznek minden fantáziát. Hát, én nem tudom. Csak azt látom, csorgatja mindenki a nyálát, ha elsuhan mellette egy S8-as, egy 740-es, vagy egy S-osztály.
Audi – a kör négyszeresítése
A kört ez idáig nem sikerült négyszögesíteni, ám ha egyszerre négy jelenik meg belőle egymásba fonódva, mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. És hát mi más volna egy tisztességes logó dolga, ha nem ez.
Az Audi jelmondata legalább ilyen pontosan utal arra az innovatív gondolkodásmódra, amely a márkát jellemzi. Vorsprung Durch Technik – Haladás technika által. Senkit nem kell győzködni ennek az állításnak az igazságtartalmáról. Sorozatgyártásban például ők használták először az összkerékhajtást. Ez volt a legendás Audi Qattro. Ugyancsak a tökéletesre való törekvést jelzi, hogy 1989-ben Európa rekordot jelentő fogyasztást értek el: egyetlen tankolással 4.818 km-t tettek meg.
Az ilyen sikerekhez persze olyan kiváló mérnökökre volt szükség, mint Ferdinand Porsche, aki az akkoriban még Auto Union néven futó cég motorjait fejlesztette. Ismerős a név, ugye?
Visszatérve a négy körre, August Horch 1909-ben alapította meg gépjármű gyártó vállalatát Zwickauban, amit aztán 1910-ben átneveztek Audi Werke GmbH-ra. Ehhez a céghez csatlakozott 1932-ben még három üzem, a DKW, a Horch és a Wanderer. A négy kör ennek a négy vállalatnak az összekapcsolódását jelzi. Persze jelezhetne négy kereket is, de az okosok szerint az előző változat az igaz. S hogy miért épp erre a névre keresztelte márkáját Horch úr? Az Audi szó latinul annyit jelent, hallani! Ugyanazt, mint a cégtulajdonos családneve, ám azt már felhasználta egy másik üzlethez. Lefordította hát latinra, mert az ugye mégse járja, hogy ne a cégtulajdonos nevét viselje egy vállalat. Nem, nincs ebben semmi nárcizmus! Az viszont biztos, ha felbőg melletted egy V12-es, azt aligha lehet nem meghallani.
BMW – a macsó autó
A legtöbb sztereotípia talán ehhez a márkához kötődik. Sokan férfiasnak tartják, mások egyenesen agresszívnek. Az orrát cápáéhoz hasonlítják, a designerek pedig meg is lovagolják ezeket a véleményeket, s megtesznek mindent annak érdekében, hogy hangsúlyozzák az erőt, és határozottságot sugárzó vonásokat. És lássuk be, sikerül is nekik. Ha Erwin Panofsky 1962-ben képes volt terjedelmes esszét írni a Rolls-Royce hűtőrácsáról, akkor azért akadhatna végre valaki, aki tudományos alapossággal végiggondol néhány összefüggést a BMW arculatával kapcsolatban is. Mondjuk ilyeneket: mi lehet a BMW légbeömlői és lámpái formájának a titka? Miért húzódnak le előle, ha előzésbe kezd? Miért bélyegzik meg tulajdonosait irigykedve suttogott negatív jelzőkkel? Miért gondoljuk azt, hogy ők vannak a legtöbben a gyorshajtók listáján? És vajon mindezek ellenére, vagy épp mindezek miatt a legütősebb csajozós autók egyike a BMW? Tény, hogy valamit nagyon tudnak a müncheni gyár tervezőasztalainál.
Ami a nevet és a márkajelet illeti, a BMW rövidítés szigorú németes logikát követve a Bayerische Motoren Werke, azaz Bajor Motorgyár szavak kezdőbetűiből áll össze. Valljuk be, nem túl fantáziadús elnevezés. Az embléma a BMW-előd Rapp Motorenwerke cég logója volt. A benne szereplő kék-fehér szín Bavaria zászlajából jön. Bavaria Bajorország latin neve. Sokan egy forgó repülőgép rotort próbálnak belelátni a logóba, mert persze a BMW is gyártott repülőgép motorokat. Olyannyira, hogy még magassági világrekordot is sikerült elérni a cég által gyártott hajtóművel, egészen pontosan 9760 métert, s mindezt 1919-ben! Nem lehetett véletlen tehát, hogy egy korábbi szériára 2000-es megrendelést kaptak a háborúban álló német kormányzattól.
Mercedes – az őselemek vándora
Azért az sokat elárul, hogy a jóléti Amerikának hátat fordító hippi mozgalom ikonikus alakja, Janis Joplin a luxus egy darabkáját mégiscsak örömmel birtokolta volna. Nem, nem egy amerikai batárt, hanem egy, már a 60-as években is státuszszimbólumnak számító, az utolsó szegecséig német autót, egy Mercedes Benz-t.
Magyarország már négy éve a kiegyezés okozta mámorban, illetve depresszióban fürdőzött – ki-ki vérmérséklete szerint –, amikor egy német mozdonyvezető mérnök fia, Karl Benz 1871-ben gondolt egy nagyot, s létrehozta vasöntödéjét és szerelőműhelyét. Itt bütykölte össze első háromkerekű járművét, amellyel 1885-ben tartotta első sikeres menetpróbáját. A gépezet majd három évig egy kocsiszínben porosodott, mikor is Benz asszony, elunva, hogy állandóan kerülgetni kell, fogta a két gyereket, felpakolta a szerkezetre, s meg sem állt velük Benz anyósának biztos távolban, 180 km-re lévő lakhelyéig. A ma ismert brand aztán akkor jött létre, amikor 1926-ban a cég összebútorozott a konkurens Daimler-Motoren Gesselschafttal, s elkezdődött máig tartó sikertörténete.
Az elnevezés és a szimbólum a Daimlerekhez kapcsolódik. Történt, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia nizzai konzulja, bizonyos Emil Jellinnek álnéven versenyezgetett egy Daimlerrel. A diplomata leányát Mercedesnek hívták, ami spanyolul kegyelmet jelent. Mivel Jellinek sikeresen versenyzett, a Daimlereket 1902-től átkeresztelték Mercedesre.
Az a bizonyos csillag 1911 óta jelzi, hogy bizony legalább tábornoki rangú gépjárművel állunk szemben. Lopták is ezerrel az emblémát, amíg valamelyik fejlesztő ki nem találta a bebillenthető megoldást. Szimbolikus jelentése viszonylag egyszerű. A körben megjelenő három terület arra utal, hogy a Daimler cég a három őselem – a föld, a víz és a levegő – területére merészkedő járművekhez gyárt motorokat.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
