Minden bizonnyal ti is emlékeztek a 2 évvel ezelőtti, nagy port kavaró ügyre: Teczár Szilárd az Egyenlő Bánásmód hatósághoz fordult a Doboz nevű szórakozóhelyen ért diszkriminációval kapcsolatban.
Nyílt levelében azt sérelmezte, hogy neme miatt hátrány érte, amikor neki meg kellett vennie a belépőjegyet ellentétben a nőkkel. Az Alkotmánybíróság döntése alapján Teczár Szilárdnak igaza van, ez valóban nemi alapon való hátrányos megkülönböztetésnek minősül, egyben kötelezi a Dobozt ennek megszüntetésére.
És hogy miért örülök ennek a döntésnek, nő létemre?
Elsősorban azért, mert hiszek a nemi egyenlőségben. A feminizmus, a nemi egyenlőség nem azt jelenti, hogy a nők olyan előnyökhöz jussanak, ami a férfiakat illette az elmúlt századokban, az élet néhány területén még ma is, hanem valós egyenlőséget hirdet. Ezért nem fáj lemondani néhány olyan előnyösnek tűnő dologról, mint hogy a férfiak néha meghívnak, ingyen bulikázhatok néhány helyen.
Személy szerint jobban érdekel az, hogy ugyanolyan feltételekkel, egyenlő esélyekkel induljak neki a munkakeresésnek, a karrierépítésnek, hogy szabadon (értsd: a társadalom megvetése nélkül) dönthessek arról, hogy szeretnék-e gyermeket szülni, mennyi ideig maradok otthon a gyermekemmel szülés után, szeretnék-e karriert építeni, hogy ugyanannyi fizetést kapjak a munkámért, mint az azonos pozícióban lévő férfiak.
Pozitív diszkrimináció lenne?
Sokakban felmerült – sőt a Doboz is erre hivatkozott –, hogy a nők ingyenes szórakozása pozitív diszkriminációt jelent, tehát valójában nem a férfiak kerülnek hátrányba, hanem a nők előnybe. Először is, az Alkotmány egyértelműen kijelenti, csak jogalkotóknak van joga pozitívan diszkriminálni (lásd: nők korábbi nyugdíjazása), egy szórakozóhelynek nincs. Hogy miért fontos ez? Teczár Szilárd is hangsúlyozza, azért hogy ne reklámozhassa úgy magát egy klub, hogy ez például cigánymentes buli vagy úgy, hogy itt sok a sok a nő, lehet vadászni.
Problematikusnak tartom ezen kívül azt is, hogy külsőségek alapján a biztonságiak/jegyeladók állapítják meg a szórakozni vágyók nemét. Bár nem akarok ítélkezni és általánosítani, de könnyen el tudom képzelni, hogy a kidobók heccelésnek/pofátlanságnak vagy egyszerűen fizetés nélküli belógásnak tekintik, ha egy általuk férfinek megítélt transznemű női mivoltára hivatkozva szeretni ingyenesen bemenni. A Doboz és más szórakozóhelyek által alkalmazott rendszer tehát fölösleges konfliktusra, emberek megalázására adhat okot.
Ne csináljanak üzletet az én testemből!
Leginkább azonban azért örülök ennek a határozatnak, mert nekem már az ügy kirobbanásakor is az volt a véleményem, hogy ilyen esetben lehet, hogy előnyöm származik a női mivoltomból, de valójában a patriarchális berendezkedés megerősítését látom benne.
Erősíti azt a képzetet, hogy a férfiak bizonyos összeg keretében sok jó nő közül választhat kedvére, a nőkben pedig azt, hogy bizonyos pluszokért ellenszolgáltatást illik adniuk.
A hely módszerét pedig egyszerűen a női testtel való nyerészkedés egy kevésbé súlyos, de társadalmilag negatív hatású válfajának tartom. Az egyértelműen fogalmazó törvényszöveg mellett már csak ezért sem tartottam ezt pozitív diszkriminációnak, hiszen a női nemnek magának nem segít lefaragni a neméből adódó hátrányokat, hanem jobban belegondolva tovább erősíti is a hagyományos férfiközpontú felfogást.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
