1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló nyilatkozatot és azóta ez a nap a gyermekek jogainak világnapja. A nyilatkozat alapvető célja, hogy a gyerekek egy boldog gyerekkort éljenek meg, emellett jogokat fogalmaz meg, mint a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. Magyarország 1990-ben fogadta el az egyezményt.
A gyermekjogok története
A gyermekek kizsákmányolása és bántalmazása ellen való törekvések már a 19. században elkezdődtek. 1833-ban, Nagy-Britanniában megtiltották a 9 évnél fiatalabb gyerekek dolgoztatását, 1896-ban, Németországban pedig megbüntették azokat a szülőket, akik elhanyagolták csemetéjüket. Az I. világháborút követően a menekült gyerekek helyzetén javítva a brit Eglantyne Jebb egy szabálygyűjteményt hozott létre, a Gyermekek Chartáját (ismertebb nevén Genfi Nyilatkozat), amit a Népszövetség 1924-ben fogadott el. Ez volt az első emberi jogokról szóló dokumentum, ám a Népszövetség 1946-os megszűnésével ennek az érvénye megszűnt. 1959. november 20-án az az ENSZ újabb nyilatkozatot fogadott el a gyermekek jogairól, majd 1989-ben elfogadták a Gyermekjogi Egyezményt, így az ENSZ tagállamok törvénybe iktatták ezt és ellenőrző bizottságokat hoztak létre. AZ USA és Dél-Szudán kivételével ma már minden ország részese az egyezménynek.
Ám gyermekeket veszélyeztető jelenségek a mai napig vannak. Az egész világot érintő probléma az egészséges életfeltételek biztosítása, a gyermekmunka, a gyerekek katonasorba állítása, a gyermekkereskedelem, a gyermekpornográfia, a gyermekprostitúció, valamint gyakran válnak a valláson és etnikumon alapuló diszkrimináció áldozataivá.
Mik azok a gyermekjogok?
A „száraz”, számunkra alap dolgok mellett (jog az élethez, a véleményhez, az oktatásban való részvételhez) a mindennapos életre kiterjedő jogok is vannak. Mivel a szabályzat kitér a megfelelő egészségügyi ellátásra, azóta csökkent a csecsemőhalandóság és a kötelező védőoltásokkal visszaszorultak az gyermekéleteket veszélyeztető betegségek. A gyermekjogok segítenek abban, hogy a gyerekek biztonságban és boldogan éljenek. 3 pillérre, a gondoskodás-ellátásra, a védelemre és a részvétel jogára épülnek. A gondoskodás-ellátás magában foglalja a különböző erőforrásokhoz való hozzáférés jogát, de a szeretet, az önbecsülés, a tudás és a gyerekekben rejlő képességek kibontakozásához való jogokat is tartalmazza. A részvétel a gyermekeket érintő döntésekbe való beleszóláson túl a véleménykinyilvánítás és érzelemkinyilatkoztatás jogát is megadják.
De miért fontos ez az egész?
A gyerekkor egyszeri és megismételhetetlen és hatással van egész életünkre. Emellett, ha egy társadalom gyermekei kihasználják az őket illető jogokat, az építő hatással van a jövőre.
Szerintem szomorú, hogy a gyerekek többsége nincs tisztában a saját jogaival. Megtudhatnák, hogy mik azok a tényezők, melyekben részesülniük kell, másrészt a jogok ismerete által is tapasztalnak, belekóstolnak a világ működésébe és megtanulják, hogy a saját jogaik addig tartanak, ahol mások jogai kezdődnek.
A cikk a unicef.hu és sulihalo.hu adatainak a felhasználásával készült.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
